A HES-TDL egy regionális szinten is kiemelkedő hajóüzemet létesít Dunavecse területén. A telephelyen egy méretét tekintve egyedülálló sólyatér kerül kialakításra, amely 130 méternél hosszabb hajók kiemelésére és vízre tételére is alkalmas. A beruházás egy több száz méteres partszakasszal rendelkező, közel 10 000 négyzetméteres ipari területen valósul meg az M8 Pentele híd lábánál. A szállítmányozási csomópontként szolgáló kikötő szomszédsága, az autópálya közelsége, és a település vasútkapcsolata kiváló logisztikai lehetőségeket biztosít a beruházás közvetlen környezetének. A tervezett üzem megnyitása kapacitásában és minőségében is méltó folytatása az elmúlt évtizedekben letűnt, mégis több évszázados múlttal rendelkező magyar hajóipari tevékenységnek, méretéből adódóan pedig a legnagyobb vízi járművek ellátását is biztosítja a kisebb teherhajóktól egészen a szállodahajókig.
A Duna és a Tisza hajózhatóságának köszönhetően Magyarország hosszú évtizedeken keresztül fontos szereplője volt a hajóiparnak Európa-szerte. A 19. és 20. században jelentős hajógyárak működtek a Duna mentén, például a Ganz-Danubius vagy az Óbudai hajógyár, amelyek különböző típusú hajókat gyártottak, köztük gőzösöket és nemzetközi kereskedelmi hajókat. A második világháború után és az azt követő politikai változások miatt a magyar hajóipar hanyatlásnak indult, az iparág nehezen tudott versenyezni a nemzetközi piacokon, ezért a hajóépítési tevékenység jelentősen csökkent. A rendszerváltás után, az 1990-es években a privatizáció és a piaci körülmények kialakulása során az akkor még létező hajógyárak megszűntek. Az elmúlt évtizedekben a magyar hajóipar gyakorlatilag eltűnt, és bár még mindig működnek kisebb vállalkozások Magyarországon, a szektor jelentősége és mérete jelentősen lecsökkent az egykori fénykorához képest.
A jelentős hajógyárak bezárása után a nagyobb, 80 méternél hosszabb hajók műszaki ellátásának infrastrukturális feltétele az egész országban megszűnt, annak ellenére, hogy a belvízi áruszállítás volumene nem csökkent, és napjainkban is jelentős flotta halad át az országon napi szinten. A logisztikai szempontok mellett a vízi személyszállítás és turizmus is sérült, ugyanis a nagyobb személyhajókat és a szállodahajókat csak külföldön tudják fogadni, így itthon nemcsak a hajógyártás, hanem a hajójavítás is leszűkült a kisebb méretű hajókra.
„Úgy látjuk, hajóipari szempontból egy üres tér tátong Magyarországon, amelynek kellős közepén kerül megvalósításra a beruházásunk. A Duna mentén található nagyobb telephelyek többsége nem képes teljeskörűen kiszolgálni a hazai és nemzetközi igényeket, mert nincs megfelelő műszaki felkészültséggel támogatott sólyázásos lehetőségük, vagy épp a rendelkezésükre álló kapacitás nem elegendő a térségben felmerülő hajóipari igények kielégítéséhez. Itthon, a rendszerváltozást követően szinte teljesen eltűnt a hajóipar többezernyi munkahelyével együtt, azonban, a több évszázados világszínvonalú termelés során hatalmas mennyiségű szellemi tőke halmozódott fel. Kötelezettségünknek érezzük, hogy az egykor méltán híres magyar hajóipar örökségét megőrizzük, az iparágat és annak jó hírét újjáépítsük, a múlt tapasztalatát és a jelenkori technológiákat ötvözve európai szinten is kimagasló hajóipari munkát végezzünk Magyarországon.”
– mondta Hadászi Szabolcs, a HES-TDL stratégiai vezetője.
Határozott Európai Uniós szintű törekvések és irányelvek jelentek meg azzal a céllal, hogy csökkentsék a szárazföldi áruszállítás szén-dioxid-kibocsátását. Tekintettel arra, hogy a vízi közlekedés arányaiban jóval kevesebb káros anyagot bocsájt ki, mint a közúti és a vasúti, kézenfekvő megoldást jelentenek Európa belvizei. Az Európai Bizottság céljai között szerepel, hogy a teherszállítás meghatározó hányadát a vízi lehetőségek kiaknázásával a nagyobb folyókra tereljék át, a NAIADES III. akcióterv pedig 2030-ig 25%-al, majd 2050-ig 50%-al növelné a belvízi szállítás volumenét. További stratégiák is – ideértve az Európai Zöld Megállapodást és a Fenntartható és Intelligens Mobilitási Stratégiát – tükrözik ezt a szándékot, és felvázolják a belvízi szállítás hatékony és környezetbarát kialakításához szükséges lépéseket.
Az egyik legnagyobb mérföldkő 2030, a célkitűzéseknek megfelelően ekkorra már piaci forgalomba kerülnek új, környezetbarát meghajtással gyártott kibocsátásmentes hajók. A kirajzolódó tendenciákból is egyértelműen látszik, hogy számos lehetőség rejlik a logisztika és a személyszállítás piacán egyaránt. A hajóforgalom várható növekedésével párhuzamosan a hajójavítási igény is nő, a megnövekedett kapacitásszükséglet kielégítéséhez újabb hajók megépítése szükséges, a környezetvédelmi elvárások pedig modern technológiai megoldások fejlesztését és adaptálását igénylik, legyen szó városnéző hajókra vagy éppen önjáró bárkákra tervezett alkalmazásokról. A növekvő kereslet ellenére a Duna hazai szakaszán nincs lehetőség nagyméretű hajók műszaki ellátására.
„A beruházás megvalósulásával nemzetközi szinten is a legnagyobb szereplőkkel vehetjük fel a versenyt a teherhajók és személyszállító hajók piacán, egyedülálló módon pedig a Duna magyarországi szakaszán is ki tudjuk majd szolgálni a nagyméretű hajókat akár 135 méteres testhossz mellett is. Ekkora vízi járművek kiemelésére és vízre tételére jelenleg csak a környező országokban van lehetőség, azonban az infrastruktúra és a szakértelem megfelelő kombinációjával a legjelentősebb hajóipari projektekben vehetünk részt, és a belföldi keresletre is megfelelő megoldásokat fejleszthetünk ki, ezáltal is hozzájárulva akár több száz hazai munkahely megteremtéséhez. Határozott célunk, hogy a magyar hajóipar újra az élvonalba kerüljön, és újra a többévszázados múltjához hűen emlegessék a nemzetközi színtéren is.”
– tette hozzá a vezető.
Annak érdekében, hogy a beruházás megvalósításával a fenntarthatósági törekvések is érvényesüljenek, a telephely létesítményeinek kialakítása a környezetvédelmi hatástanulmány eredményét figyelembe véve, illetve az árvíz-, és katasztrófavédelmi szempontoknak eleget téve került megtervezésre. A hajóüzem megnyitása lehetővé teszi olyan innovatív megoldások kidolgozását, amelyek választ adnak korunk fenntarthatósági és környezetvédelmi kihívásaira. Hajóipari tapasztalatának és kapacitásának köszönhetően a HES-TDL már meg is kezdte olyan új típusú, környezetbarát hajtással rendelkező hajók fejlesztését, amelyek a személyszállítás, a teherforgalom és a közösségi közlekedés igényeit egyaránt kielégítik.
A fenntarthatósági törekvéseknek megfelelően energiahatékony technológiák alkalmazására kerül sor a telephelyen, amelyek nagymértékben csökkentik a fogyasztást és egyben a környezetre gyakorolt hatást, továbbá, egy gondosan megtervezett hulladékkezelési rendszer minimalizálja a hulladékmennyiséget és maximalizálja annak visszanyerését is. A zöldterületek fenntartása és telepítése által biztosítottá válik az építmények és a környezet harmonikus kapcsolata, mi több, a fák és a növényzet minimalizálják a hőmérsékleti ingadozásokat, a légszennyezést, valamint javítják a légszűrődést is a telephelyen és közvetlen környezetében.
A megvalósítani kívánt hajóüzem részeként egy fejlesztési központ is létrejön, lehetőséget teremtve az innovációra és a versenyképesség növelésére a modern technológiák és fenntartható meghajtási rendszerek terén. A fejlesztési központ fő célja a kibocsátásmentes elektromos, hibrid és hidrogén meghajtású hajók tervezése és fejlesztése, amelyek környezetbarát alternatívát kínálnának a hagyományos hajózás számára, csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást és a környezeti terhelést. A központ lehetővé teszi a tervezőknek és mérnököknek, hogy szakmai tudásukat fejlesszék a fenntartható technológiák terén, ami különböző felsőoktatási intézményekkel együttműködve hozzájárulhat a hazai szakemberbázis bővítéséhez és a szakmai képességek fejlesztéséhez is.
A fejlesztési központ megalkotásával és integrálásával a fizikai hajóipari tevékenységet mérnöki és fejlesztői tevékenységgel egészíti ki a HES-TDL, amelyek a saját részre rendelt hajótervezői munkán túlmutatva a nemzetközi piacon is képesek versenyképes termékeket és szolgáltatásokat nyújtani a hajótest, a hajócsavar, az üzemi rendszerek és a meghajtás innovációjával. A központot megfelelő modellező és laboratóriumi eszközökkel látják el, egy kísérleti hajótest megalkotásával pedig gyakorlatban is tesztelhetők és prezentálhatók a fejlesztések.
Weboldalunkon saját és harmadik fél általi sütiket használunk azért a böngészési élmény javításáért. Az alábbi gombra kattintva elfogadhatja szabályzatunkat, amely a böngésző beállításaiban bármikor módosítható. Bővebb információ az Adatvédelmi és cookie szabályzatunkban található.