A több évszázados magyar hajóipar újjászületése
Nemzetközi jelentőségű hajógyár létesül Dunavecsén
A HES-TDL egy regionális szinten is kiemelkedő hajóipari telephelyet létesít Dunavecse területén. A telephelyen egy egyedülálló sólyatér épül, amely 130 méternél hosszabb hajók kiemelésére és vízre tételére is alkalmas. A beruházás egy több száz méteres partszakasszal rendelkező, közel 10 000 négyzetméteres ipari területen valósul meg, az M8 Pentele híd lábánál. A kereskedelmi kikötő közelsége, az autópálya elérhetősége és a település vasúti kapcsolatai kiváló logisztikai lehetőségeket biztosítanak a beruházás számára. A tervezett telephely kapacitásában és minőségében is méltó folytatása lesz a több évszázados, de az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult magyar hajóipari hagyományoknak. A sólyapálya mérete lehetővé teszi a legnagyobb vízi járművek műszaki kiszolgálását, a kisebb teherhajóktól egészen a szállodahajókig.
Megjelenések
Egy letűnt iparág feltámadása
A Duna és a Tisza hajózhatóságának köszönhetően Magyarország hosszú évtizedeken át fontos szereplője volt az európai hajóiparnak. A 19. és 20. században jelentős hajógyárak működtek a Duna mentén, mint például a Ganz-Danubius és az Óbudai hajógyár, amelyek különféle típusú hajókat gyártottak, köztük gőzhajókat és nemzetközi kereskedelmi hajókat. A második világháború után és a politikai változások következtében a magyar hajóipar hanyatlásnak indult, és nehezen tudott versenyezni a nemzetközi piacon, így a hajóépítési tevékenység jelentősen visszaesett. Az 1990-es évek privatizációs folyamata során a még meglévő hajógyárak is megszűntek. Az elmúlt évtizedekben a magyar hajóipar gyakorlatilag eltűnt, és bár még működnek kisebb vállalkozások, a szektor jelentősége és mérete messze elmarad egykori fénykorától. A nagyobb hajógyárak bezárása után az országban megszűntek a 80 méternél hosszabb hajók műszaki ellátásának infrastrukturális feltételei. Ez különösen problémás, mivel a belvízi áruszállítás volumene nem csökkent, és napjainkban is jelentős hajóforgalom halad át Magyarországon. A logisztikai szempontok mellett a vízi személyszállítás és turizmus is sérült, hiszen a nagyobb személyhajókat és a szállodahajókat csak külföldön tudják fogadni, így itthon nemcsak a hajógyártás, hanem a hajójavítás is leszűkült a kisebb méretű hajókra.
„Úgy látjuk, hajóipari szempontból egy üres tér tátong Magyarországon, amelynek kellős közepén kerül megvalósításra a beruházásunk. A Duna mentén található nagyobb telephelyek többsége nem képes kiszolgálni sem a hazai, sem a nemzetközi igényeket. Ennek legfőbb oka, hogy vagy nem rendelkeznek megfelelő műszaki felkészültséggel a sólyázásos megoldásokhoz, vagy a kapacitásuk nem elegendő ahhoz, hogy megfeleljenek a térségben felmerülő hajóipari szükségleteknek. Beruházásunk infrastrukturális szempontból abszolút hiánypótló, ugyanakkor azt se feledjük, hogy az évszázadokon át tartó világszínvonalú termelés során hatalmas mennyiségű szellemi tőke halmozódott fel hazánkban. Kötelezettségünknek érezzük, hogy ne csak megőrizzük az egykor méltán híres magyar hajóipar örökségét, hanem hozzájáruljunk annak újjáépítéséhez is. Célunk, hogy a múlt tapasztalatait és a jelenkori technológiákat ötvözve európai szinten is kiemelkedő hajóipari tevékenységet végezzünk Magyarországon, és visszaadjuk az iparágnak a régi jó hírét.”
– mondta Hadászi Szabolcs, a HES-TDL stratégiai vezetője.
Változó tendenciák a hajóiparban
Az Európai Unió határozott irányelvekkel lép fel a szárazföldi áruszállítás szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében. Mivel a vízi közlekedés arányaiban jóval kevesebb káros anyagot bocsát ki, mint a közúti vagy a vasúti szállítás, Európa belvizei kézenfekvő megoldást kínálnak a cél eléréséhez. Az Európai Bizottság egyik fő célkitűzése, hogy a teherszállítás jelentős részét a nagyobb folyókra terelje át, ezzel összhangban a NAIADES III. akcióterv konkrét célja, hogy 2030-ig 25%-kal, 2050-ig pedig 50%-kal növelje a belvízi szállítás volumenét. Ezt a szándékot tükrözi az Európai Zöld Megállapodás és a Fenntartható és Intelligens Mobilitási Stratégia is, amelyek felvázolják a belvízi szállítás hatékonyabb és környezetbarát kialakításához szükséges lépéseket.
Az egyik legfontosabb mérföldkő 2030, amikorra a tervek szerint már piaci forgalomba kerülnek az új, környezetbarát meghajtással gyártott, kibocsátásmentes hajók. A kirajzolódó tendenciák alapján egyértelmű, hogy jelentős lehetőségek rejlenek a logisztika és a személyszállítás piacán egyaránt. A hajóforgalom várható növekedése párhuzamosan növeli a hajójavítási igényeket is, a megnövekedett kapacitás kielégítéséhez pedig újabb hajók építésére lesz szükség. A környezetvédelmi elvárások modern technológiai megoldásokat követelnek meg, legyen szó városnéző hajók vagy önjáró bárkák fejlesztéséről. Mindezek ellenére a Duna hazai szakaszán továbbra sincs megfelelő infrastruktúra a nagyméretű hajók műszaki ellátására.
Galéria
„A beruházás megvalósulásával nemzetközi szinten is újra versenyképessé válhat az ország a nagyobb vízi járművek piacán, és egyedülálló módon a Duna magyarországi szakaszán is képesek leszünk nagyméretű hajók, akár 135 méteres testhosszúságú szállodahajók kiszolgálására. Ekkora hajók kiemelésére és vízre tételére jelenleg csak a környező országokban van lehetőség. Az infrastruktúra és a szakértelem megfelelő kombinációjával a legjelentősebb hajóipari projektekben is részt vehetünk, miközben a hazai piac igényeire is megoldásokat fejlesztünk. Ezzel nemcsak a magyar hajóipart erősítjük, hanem több száz hazai munkahely megteremtéséhez is hozzájárulunk. Határozott célunk, hogy a magyar hajóipar újra az élvonalba kerüljön, és ismét a több évszázados múltjához méltó módon emlegessék a nemzetközi színtéren is.”
– tette hozzá a vezető.
Fenntarthatóság a telephelyen
Annak érdekében, hogy a beruházás a fenntarthatósági törekvésekkel összhangban valósuljon meg, a telephely kialakítása a környezetvédelmi hatástanulmány eredményei, valamint az árvíz- és katasztrófavédelmi szempontok figyelembevételével lett megtervezve. A kitűzött célok elérése érdekében energiahatékony technológiák kerülnek majd alkalmazásra, emellett egy gondosan megtervezett hulladékkezelési rendszer is kialakításra kerül, amely csökkenti a hulladékmennyiséget és maximalizálja annak újrahasznosítását. A zöldterületek fenntartása és telepítése biztosítja az építmények és a környezet harmonikus kapcsolatát, miközben a növényzet hozzájárul a hőmérsékleti ingadozások mérsékléséhez, a légszennyezés csökkentéséhez, és javítja a levegő minőségét a telephelyen és környezetében.
A beruházás részeként egy fejlesztési központ is létrejön, amely lehetőséget teremt az innovációra és a versenyképesség növelésére a modern technológiák és fenntartható meghajtási rendszerek terén. A központ fő célja a kibocsátásmentes elektromos, hibrid és hidrogénmeghajtású hajók tervezése és fejlesztése, amelyek környezetbarát alternatívát kínálnak a hajózás számára, csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást és a környezeti terhelést. Különböző felsőoktatási intézményekkel együttműködve a központ tevékenysége hozzájárul a hazai szakemberbázis bővítéséhez és a fenntartható technológiák terén szerzett szakmai tudás fejlesztéséhez.
Cookie-k (sütik) használata
Weboldalunkon saját és harmadik fél általi sütiket használunk azért a böngészési élmény javításáért. Az alábbi gombra kattintva elfogadhatja szabályzatunkat, amely a böngésző beállításaiban bármikor módosítható. Bővebb információ az Adatvédelmi és cookie szabályzatunkban található.