A hajóflotta modernizálásával és a dunai kibocsátás szabályozásával Budapest jelentős lépéseket tehet a környezetvédelem és fenntarthatóság felé. Hajóipari szempontból három lehetőség merül fel a fejlesztésre, egyrészt új elektromos személyhajók építése, amelyek kibocsátásmentesek ugyan, de jelentős parti infrastruktúra-fejlesztést igényelnek, másrészt a meglévő hajók átalakítása dízel-elektromos hibrid hajtásúvá, ami egy praktikus átmenet lehet a kibocsátásmentes hajózás felé, harmadrészt pedig a hidrogén technológia alkalmazása a hajtásrendszerben. A HES-TDL kész koncepciókkal rendelkezik mindhárom fejlesztési irányban, a Társaság vezetői azonban kihangsúlyozzák, hogy céljuk nemcsak a környezetbarát hajók tervezése és kivitelezése, hanem a magyar gazdaság támogatása és a hazai hajóipar fellendítése is általuk.
A nemzetközi törekvésekkel összhangban a hajózás terén is szigorítják az üvegházhatású gázok kibocsátási normáit, amely jelentős hatással lesz a hajókra és a hajókat üzemeltető szervezetekre. A 21. századi környezetvédelmi kihívásaira válaszul a HES-TDL fejlesztésének célja, hogy a zéró emissziós elméleti koncepciókat és technológiákat a gyakorlatba átültetve megépüljön az első, hazai fejlesztésű, kibocsátásmentes és fenntartható folyami személyhajó prototípusa, amely nemzetközi szinten is egyedülálló úttörője lenne a technológia adaptálásának a vízi közlekedés terén.
A projekt relevanciáját mi sem támasztja alá jobban az uniós és a globális célkitűzéseknél. Az Európai Zöld Megállapodás elsődleges célja Európa, mint az első klímasemleges kontinens megteremtése, amelynek szerves részét képezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) is kidolgozott már egy stratégiát az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, összhangban a Párizsi éghajlatvédelmi egyezménnyel és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület célkitűzéseivel, de az Európai Tanács és az Európai Parlament is elkötelezte magát a belvízi hajózás ökológiai lábnyomának csökkentése mellett.
"A nemzetközi irányelveket és direktívákat látva idővel elkerülhetetlenné válik a belsőégésű dízelmotorokkal ellátott hajók meghajtásának modernizálása. Az elöregedett, olykor fél évszázaddal ezelőtt épített magyar hajók műszaki adottságai a legtöbb esetben már nem tesznek lehetővé egy ilyen mértékű átépítést, ezért mindenképp új hajók építésére lesz szükség. A technológiai korszerűsítéshez a hazai infrastruktúrának és szakértelemnek is fel kell készülnie, ellenkező esetben a kedvezőbb kibocsátású hajók gyártása is a külföldi hajóipart fogja ellátni munkával. Minden feltétel adott ahhoz, hogy a hazai piac is kitermelje ezeket a hajókat, ezért elsődleges célunk, hogy magyar vízre magyar hajó kerüljön. Szeretnénk, ha a prototípus kivitelezése után először Budapesten, a magyar fővárosban helyezhetnénk üzembe egy kibocsátásmentes flottát, követendő mintaként szolgálva a nemzetközi színtéren is."
– mondta Hadászi Szabolcs, a HES-TDL stratégiai vezetője.
A saját fejlesztésű prototípus mindamellett, hogy biztonságos és fenntartható alternatívát kínál a vízi közlekedés kialakításához, nemzetközi színtéren is egyedülálló technológiai eredményt jelent. A gyártási tervek alapján a hajó bármikor újra megépíthető, a tervek módosításával pedig szabadon, egyedi igények mentén alakítható a koncepció.
Budapest több pontján is fennáll a zajterhelés problémája, különösen a forgalmas rakpartokon és hidakon, de az elektromos hajó a csendes üzemével hozzájárulhat a terhelés csökkentéséhez, így javítva a város élhetőségét és az utazás komfortját. Emellett a kibocsátásmentes működés jelentős mértékben csökkenti a levegőszennyezést a városban, ami pozitív hatással van az egészségre és a környezetre egyaránt. A kibocsátás és a zajterhelés megszüntetése mellett a prototípus üzembe helyezése a közlekedési infrastruktúrát is javíthatja a fővárosban. A Duna menti közlekedés jelentős szerepet tölthetne be Budapest vérkeringésében, az elektromos hajók fejlesztése pedig további lehetőséget kínál a folyó menti közlekedési infrastruktúra modernizálására és kiterjesztésére. A főváros életében fontos szerepet játszik a turizmus, és az elektromos hajtás ezen a téren is különösen előnyös lehet, mivel a turisták környezetbarát és csendes üzem mellett fedezhetik fel a város nevezetességeit. A környezettudatos utazók számára az elektromos hajók használata vonzó lehetőség, ami fokozza a város turisztikai vonzerejét. Tekintettel arra, hogy a prototípus egy töltéssel 2,5 óra üzemidőt teljesít, a jelenleg is elérhető budapesti hajós szolgáltatások döntő többségéhez megfelelő alternatívát kínál a szolgáltatók számára.
A felhasználhatóságot figyelembe véve a tisztán elektromos meghajtású hajó mellett ugyanazon konstrukciót felhasználva egy dízel-elektromos hibrid, illetve egy hidrogén hajtáslánccal tervezett személyhajó tervezésén is folyik a munka. Hazai viszonylatban a kikötői infrastruktúra jelenleg nem teszi lehetővé egy tisztán elektromos és a hidrogén hajtású hajó gazdaságos és fenntartható üzemelését, az ideális rendszer kiépítése pedig rengeteg építési munkálattal járna, amelyhez idő és megfelelő forrás is szükséges. Az infrastrukturális fejlesztésre várva azonban egy dízel-elektromos hibrid meghajtású hajó megfelelő alternatívája lehet a jelenlegi, belsőégésű motorokkal ellátott flottának, több tonna káros anyagtól tehermentesítve a környezetet.
A HES-TDL úgy alakította ki az elektromos hajó prototípusának terveit, hogy annak szerkezete és elrendezése nagyobb módosítás nélkül képes befogadni a hidrogén és hibrid hajtás minden elemét.
A HES-TDL a Budapesten közlekedő személyhajókra szabva elkészítette az átalakításukhoz szükséges műszaki terveket és összeállította a beépítendő alkalmazásokat egy korszerű hibrid hajtáslánc kialakításához. A számítások alapján a személyhajók dízel-elektromos hibrid átalakítása 20%-kal csökkentené az elégetett üzemanyag-mennyiséget és 20%-kal a kibocsátást is. A hibrid átalakítás során a főgép helyét átveszi egy belsőégésű motor, amelyhez egy elektromos motor társul egy akkumulátorral támogatva. Az átalakítás továbbra is biztosítja a hajók egész napos üzemét az eredeti sebesség megtartásával, a kibocsátás és a fogyasztás jelentős csökkentése mellett.
A hibrid üzem kapcsán fontos kiemelni, hogy habár elméleti szinten minden már meglévő hajó átalakítása lehetséges, a gyakorlat valamivel árnyaltabb a képet mutat. A meglévő magyar hajópark jellemzően elöregedett, a Dunán számos 50-60 éves hajó vesz részt a közlekedésben. Ezeknek a hajóknak a modernizálása és átalakítása hibrid üzeművé jelentős költségekkel és technikai kihívásokkal járhat. Egyrészt, az ilyen hajók átalakítása nem csupán a hajtásrendszer cseréjét jelenti, hanem a teljes hajó szerkezetének és berendezésének felülvizsgálatát és módosítását is igényli, amelynek költségei és időigénye megközelíthetik egy vadonatúj hibrid hajó gyártásáét. Másrészt, az elöregedett hajók modernizálása gyakran csak részleges megoldást jelent a környezetvédelem és fenntarthatóság szempontjából – habár a hibrid átalakítások képesek jelentős mértékben csökkenteni a kibocsátást és a fogyasztást, az elöregedett hajók egyéb környezeti és üzemeltetési problémái továbbra is fennmaradnak, mint például a zajszennyezés és a hulladékkezelés.
A fent leírtak miatt is érdemes megfontolni a vadonatúj hibrid hajók gyártását is a meglévő hajók átalakítása helyett. Új hibrid hajók esetén lehetőség van a legújabb technológiák és tervezési elvek alkalmazására, amelyek hatékonyabb és környezetbarátabb hajókat eredményezhetnek. Emellett az új hajók gyártása lehetővé teszi a régi, elavult hajók kivonását a forgalomból, és hosszú távú, fenntartható megoldást kínál a magyar hajópark modernizálására és környezetvédelmi céljainak elérésére.
A hidrogén hajóipari alkalmazása viszonylag új terület, de jelentős potenciállal bír a környezetvédelem és fenntarthatóság terén. Budapest kontextusában is meg kell fontolni ezt a lehetőséget, azonban számos tényezőt mérlegelni kell. Először is, fontos megvizsgálni a hidrogéninfrastruktúra kiépítésének költségeit és kihívásait. Mivel - az elektromos hajtáshoz hasonlóan - nincsenek vízi hidrogéntöltő állomások, ezért jelentős befektetésekre lenne szükség. A hidrogénhajtású hajók esetében a hidrogén előállítása, tárolása és szállítása jelenleg komoly logisztikai és pénzügyi kihívásokat jelenthet, amelyek az üzemeltetési költségekben és a hajók versenyképességében is megmutatkoznak. A Duna hajózási feltételei és a parti infrastruktúra állapota is befolyásolhatja a hidrogénhajtású hajók hatékony üzemeltetését és integrációját a városi közlekedési rendszerbe. A fővárosi hajózási stratégia kidolgozásakor ezeket a tényezőket össze kell hangolni a hosszú távú környezetvédelmi és közlekedési célokkal, hogy optimális és fenntartható döntések születhessenek a hajóflotta modernizálása terén.
"A vízi közlekedéssel kapcsolatos nagyratörő ambíciók megvalósításához elengedhetetlen, hogy az elkövetkező években sokkal nagyobb figyelmet kapjanak a hajóipari kutatások, fejlesztések és innovációs törekvések. Komolyabb volumenű és célzott beruházásokra van szükség a magyar hajóiparban a jelenkori és jövőbeli környezetvédelmi kihívások megfelelő kezeléséhez és az átalakuló nemzetközi piaci igényekre való reagálásához.”
– tette hozzá a vezető.
Weboldalunkon saját és harmadik fél általi sütiket használunk azért a böngészési élmény javításáért. Az alábbi gombra kattintva elfogadhatja szabályzatunkat, amely a böngésző beállításaiban bármikor módosítható. Bővebb információ az Adatvédelmi és cookie szabályzatunkban található.